Odaadom magam valakinek!
Most lettem nagykorú, 18 éves és még egyik fiúnak sem adtam oda magam úgy… Sok barátom volt eddig, már általános iskolás koromban felfedeztek maguknak a srácok, de én eddig nem akartam azt. Másban benne vagyok, de azt még nem. Sokat gondolkodtam, akarom-e úgy, ahogy elterveztem, aztán döntöttem: igen. Odaadom valakinek a szüzességem!
Annyi mindent szeretnék és ahhoz pénz kell. Tudom, látom, hogy milyen sok jómódú ember él a világon, látom, hogy az osztálytársaim némelyike nem tud mit kezdeni a jólétével, szórja szülei pénzét, pazarol.évente 2-3 országba is elmegy a családjával, nem gond minden héten új cuccokra költeni a zsebpénzét, moziba, diszkóba járni, a legdivatosabb frizurát vágatni magának, minden nap a mekiben üldögélni, és élni, élvezni az életet.
Az én családomat nem veti fel a pénz, a szüleim elváltak már régen, anya egy irodában robotol, a barátja csak kihasználja, egy héten legalább kétszer nálunk alszik, anya ilyenkor mindig főz, másnap álmos és jókedvű, de nem sajnálom tőle azt a kis örömet, örülök, ha látom, hogy jól érzi magát.
Apa gyakran telefonál, hétvégente találkozgatunk, de ő sem egy jómódú vállalkozó, alkalmazott az egyik vidéki önkormányzatnál, kapott szolgálati lakást, azért költözött oda. Neki is van már élettársa, nem bántjuk egymást, elviselem, de nem rajongok érte.
Havonta kapok tőlük összesen tízezret, még szerencs, hogy nem cigizem, mert akkor mire lenne ez a pénz elég? Így is mire elég?
Nem vagyok egy nagy pénzköltő típus, próbálok spórolni, de néha belenyúlok a megtakarított pénzembe, amikor már nem bírok magammal. Utána mindig lelkizem, hogy nem kellett volna, de nem tudok mit tenni.
Amikor lehet, válllakok munkát , bébiszetterkedem, de egyszer-kétszer majdnem megjártam, mert a tisztelt apuka azt hitte, hogy az ezer forintos óradíjban én is benne vagyok. Volt, aki pénzt is ajánlott, de nem mentem bele. Pedig sok pénzről volt szó, teljesen rámpörgött a pasi, amikor egy alkalommal miniben toppantam be. Alig tudtam leszerelni, inkább nem mentem többet hozzájuk.
Úgy látom, a férfiak mindent megadnak annak a nőnek, akit megkívánnak, akit meg akarnak szerezni. Minden áron.
Ezen sokat gondolkodtam az után, amikor a pasi meg akart venni magának. Azt mondta, gondoljam meg, ő tud várni, bármikor felhívhatom és hajlandó cserében rendszeresen támogatni, még akár egy lakást is bérel nekem, ha úgy gondolom. Dúsgazdag az a férfi. Egy fekete Audival látom mindig, a múltkor is rám dudált, a barátnőimmel álltunk a zebránál, ők egyből kérdezték, ismerem, mert ők hírből már igen, van egy csomó butikja, az Adrián hajója és nem túl jól él a feleségével, annak is van pasija, mondták is, hogy kicsoda.
Akkor gondolkodtam el rajta, hogy nekem egy gazdag férfi kell, mert szeretnék magamnak szép ruhákat, gondtalan életet.
Hát, így jutottam el idáig, hogy odaadom magam egy gazdag férfinak, aki szeretne egy szűzlányt magának.
Én eddig csak franciáztam, meg a popsimat használtam, de azt még nem akartam. A fiúk ezt eleinte megértették és elég volt nekik az, amit tőlem
kaptak, mert az eddigi barátnőikkel például a popsit sohasem csinálták és nagyon izgatta őket, meg élvezték, de egy idő után oda is be akarták rakni és ebből mindig sértődés volt, hogy én nem akartam. Most nincs barátom, de egy srác sokat SMS-ezik velem, ő nagyon akarná, de én nem akarom, mert velem egyidős, éretlennek tartom. Mostanában inkánbb az idősebb pasikat figyelem. Talán azért, mert az Audis is 35 körüli lehet.

Na mindegy, most leírom a lényeget:
Keresek olyan jól szituált férfit, aki hajlandó elvenni egy 18. életévét betöltött diáklány szüzességét!
Egy dolog alapján fogok dönteni, az pedig a pénz. Aki a legnívósabb éltete tudja nekem biztosítani, amíg vele vagyok. Ez a portál nyilvános, minden ajánlatot a nyilvánosság előtt kérek megtenni! És még valami. Nem az igazi nevem szerepel az adatlapomon, mert nem akarom, hogy idő előtt kiderüljön rólam, hogy mit akarak csinálni, mert nem szeretném, ha a családom lebeszélne, vagy az iskolából emiatt kirúgnának.
Várom az ajánlkozókat! (szerenke18.b13.hu)